|
Amit a gerinc közeli érzéstelenítésekről (laikus szemmel) tudni érdemes
NeMo 2009.04.04. 15:07
A gerinc közeli érzéstelenítéseknek alapvetően két fajtája létezik: az epiduralis (periduralis) érzéstelenítés, valamint a spinalis (intraduralis) anesztézia. Amit a gerinc közeli érzéstelenítésekről (laikus szemmel) tudni érdemes
A gerinc közeli érzéstelenítéseknek alapvetően két fajtája létezik: az epiduralis (periduralis) érzéstelenítés, valamint a spinalis (intraduralis) anesztézia.
Ahhoz, hogy a kettő közti különbséget megértsük, a gerincvelőt körülvevő burkok anatómiájának ismerete szükséges.
A központi idegrendszer burkai és a köztük lévő terek >>>
A gerincközeli érzéstelenítések alkalmasak:
- Minden alsó végtagon végzett műtét érzéstelenítésére,
- Kismedencei műtétek végzésére (urológiai és nőgyógyászati műtétek többsége, szülészeti műtétek, pl császármetszés, alsó hasi műtétek, pl lágyéksérv, vakbélműtét, sérvműtétek legtöbbje)
- veseműtétekhez
- stb, minden olyan műtéti típushoz, amely a bordaív alatti sebészeti beavatkozást jelent, és nem feltétlenül igényel teljes izomellazítást.
Javallatai:
- Minden olyan betegünknek, akinek komoly légzőszervi kísérőbetegsége van (pl tüdő asztma, krónikus tüdőbetegség, akut felső légúti hurut) és feltétlenül szükséges a műtétje, gerincközeli érzéstelenítést szoktunk javasolni. Ezek az érzéstelenítési módszerek csak szövődményes esetekben vezetnek a légzés számottevő csökkenéséhez, vagy légzési zavarokhoz.
- Sok betegünk (akármilyen furcsa), nem szeretne az operáció idejére tudattalan állapotba kerülni, számukra kiválóan alkalmasak ezek az érzéstelenítések.
Félelmek:
- Sok betegünk, az előző betegcsoporttal ellentétben kimondottan semmit sem szeretne tudni a műtéti időszakról, nekik az érzéstelenítés mellé vénás nyugatókat szoktunk kiegészítésül adni, ezek hatására felületes szendergés-alvás jön létre, a tudatállapot a műtét idejére teljes mértékben kikapcsolható. - „Érezni fogom a műtétet” – hangzik el az aggály. Nem, az érzéstelenítési módszereink mellett ma már legfeljebb azt érzi a beteg, hogy valami történik a műtéti területen, fájdalmat, kellemetlenséget egyáltalán nem. Legtöbben meglepődve tapasztalják, hogy amíg szundikáltak, műtétjük már a vége felé közeledik...
Ellenjavallatok (Ilyen esetekben soha nem végzünk gerincközeli érzéstelenítést):
- A gerincvelő neurológiai betegségei (sclerosis multiplex, Guillan Barré szindróma, stb).
- Súlyos vérszegénység (anaemia) és
- kiszáradás (exsiccosis), illetve
- shockos állapotok.
Relatív ellenjavallatok:
Mérlegelendő a gerincközeli érzéstelenítés és altatás összes kockázata és haszna,
bal kamra (szív) elégtelenségben,
hasi katasztrófáknál,
a gerinc csontos deformitásai esetén.
Az első két esetben általában az óvatos altatás mellett szoktunk dönteni, a gerinc betegségei esetében a beteggel való egyeztetés kérdése, vajon megkíséreljük-e az érzéstelenítést.
(Sok esetben sokkal könnyebb a gerinccsatorna felkeresése, mint ahogyan azt a gerinc tapintása és röntgenvizsgálat alapján várnánk)
Epiduralis (periduralis) anesztéziáról beszélünk, ha a gerincet körülvevő kemény agyhártya két kettőzete közti résbe adjuk be az érzéstelenítő szert. A rés szélessége kb 3-6 mm. A periduralis résben lévő zsírszövet mennyisége és állaga adja meg, milyen gyorsan tud a beadott érzéstelenítőszer a résben szétterjedni.
Epiduralis érzéstelenítéskor az érzés kiesés viszonylag lassan áll be, mivel az érzéstelenítő szerrel a kilépő idegeket blokkoljuk.
Az érzéskiesés sorrendje:
A velőshüvely nélküli, fájdalomérző idegek esnek ki először, ezt követi a hideg-meleg érzékelés, a mélyérzés, mozgás, nyomásérzet, s legvégül a tapintásérzet kiesése.
A teljes hatás beállása természetesen a beadott érzéstelenítő szertől is függ.
A legtöbb esetben szokásosan alkalmazott bupivacain (Marcain) mellett kb 20 perc alatt,
Ropivacain (Naropin) mellett 20-25 perc alatt,
míg Lidocain mellett kb 10 perc alatt áll be,
Az érzéstelenítés hatástartama szintén főként a beadott érzéstelenítő szertől függ, Lidocain esetében 1,5-2 óra, Marcainnál 3-4 óra, Ropivacainnál ennél hosszabb is lehet.
Akinél epiduralis anesztéziát végzünk, sok esetben tudja mozgatni alsó végtagjait a teljes érzéstelenség beálltát követően is, és lehetséges, hogy érzékeli, ahogyan a sebészek dolgoznak, ám fájdalmat nem fog érezni.
Epiduralis anesztéziát, éppen a lassú hatásbeállás miatt főként speciális esetekben alkalmazunk:
- Fájdalommentes szülés,
- tervezett császármetszések anesztéziája,
- Fiatalok gerincközeli érzéstelenítése
- Idősek anesztéziája
- hosszú hasi műtétek
- mellkasi műtétek és sérülések
(Folytatása hamarosan következik!!!)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
