|
A legősibb fájdalomcsillapító
NeMo - dr Nemessányi Mária 2009.03.29. 01:34
Ópium; opion, ősidők óta ismeretes gyógyszer és idegméreg; ám senki sem tudná megmondani, hogy valójában hány évezred óta ismeri az emberiség ennek a mákból kivont drognak fájdalomcsillapító és eufóriát okozó hatását. Az ősi mondák szerint a kultikus célokat szolgáló növényeket, elkészítési módjukat az istenek fedték fel a kiválasztott halandók (papok, varázslók) előtt, így nyújtva ki segítő kezüket, hogy kiemeljék az embereket a hétköznapok gondjaiból, s az álom és az extázis világának segítségével közelebb vigyék őket az éghez, az istenek világához. Valamennyi kábítószerként használatos növény, de különösen a máktej, útjának kezdetét sok tekintetben még ma is homály fedi...
|
Az ősi mondák szerint a kultikus célokat szolgáló növényeket, elkészítési módjukat az istenek fedték fel a kiválasztott halandók (papok, varázslók) előtt, így nyújtva ki segítő kezüket, hogy kiemeljék az embereket a hétköznapok gondjaiból, s az álom és az extázis világának segítségével közelebb vigyék őket az éghez, az istenek világához.
Valamennyi kábítószerként használatos növény, de különösen a máktej, útjának kezdetét sok tekintetben még ma is homály fedi. Sem a mák tejnedve, sem más gyógynövénybol készített varázsszer esetében még utalást sem találunk arra, hogy hogyan is ismerték fel hatásukat. Azt sem tudjuk, hogyan ismerték meg helyes, tehát hatékony formában történő elkészítésük módját, hogyan ismerték fel veszélyeiket, hogyan találtak rá a helyes adagolásra.
Mai tudásunk szerint a legvalószínűbb, hogy ösztönösen, tapasztalati úton jutottak el a különböző szerekhez, az állatok szokásait is figyelve. Ezeknek a növényeknek a megismerése egyáltalán nem kis dolog. Biztos, hogy kitűnő megfigyelőképesség, jó logikai készség kellett hozzá. Gondoljunk csak arra, hogy mai tudásunk szerint, a Földön előforduló kb. 500 ezer féle növény közül csak kb. 150 tartalmaz bódító, kábító anyagot! Egy bizonyos: kezdetben, sőt, sokszor évszázadokon keresztül, a babonák szertefoszlásáig és a gyógyászat első, tudományos elemeinek a megjelenéséig, valamennyi drogot empirikusan, sokszor tényleges hatásuk ismerete nélkül használták a gyógyításban !!! (4)
|
|
A kábító fájdalomcsillapítók legismertebb képviselője a morfium, melyet más hatóanyagokkal együtt a mák tejnedvéből, az ópiumból állítanak elő.
opion, ősidők óta ismeretes gyógyszer és idegméreg; nem egyéb mint az éretlen mákfejekből bemetszések útján nyert fehér, tejszerű nedv, mely a levegőn csakhamar sárgás-veres, gyúrható tömeggé szárad s a melynek sajátságos bódító szaga és nagyon keserű íze van. A mák nedvének altató hatását már a legrégibb ókorban ismerték, (5) a jelek szerint Kis-Ázsiában a sumérok már 5000 évvel ezelőtt használták, s ők adták át ismereteiket a többi népnek. így pl. az orvoslással foglalkozó aegyptomi papok évezredek előtt alkalmazták.
|
|
|
|
Az első írásos emlék Babiloni ékírással készült, ie. 2250-ben, a felfedezés Lundy nevéhez fűződik. Az Assurban talált - a világ legrégibb gyógyszerkönyvének tekinthető - agyagtáblák alapján feltételezhető, hogy az asszír birodalomban széles körben alkalmazták gyógyszerként az ópiumot, és innen terjedt tovább Egyiptomba, Görögországba és Perzsiába. (1)
|
|
|
|
|
Asklepios ie 1200 - borban oldott érzéstelenítőt („nepenthe”) alkalmazott, Homeros ugyancsak Nepenthes néven említette a szert, míg az ókori irodalomban a mák általában mint az alvás és álomhozó éjszaka jelképe szerepelt.
Hippocrates és iskolája már rendszeresen használta az ópiumot, jól ismerve hasmenés-ellenes, fájdalomcsillapító és altató hatását. Ettől az időtől kezdve mind a mai napig az orvosok az ópiumot és ennek különböző készítményeit a leghatásosabb gyógyszerek közé sorolják. Az ó- és középkorban használt titkos gyógyszerek legfőbb hatóanyaga szintén az ópium (Mithridatium) volt.
Hippocrates és tanítványai műveiben az opium mhcwnoV opoV (mák nedve) és mhcwnion upnwticon (altató máknedv) néven fordul elő, innen származik a latin meconium és a magyar mákony elnevezés is; az ópium régi magyar neve a törökből átvett áfium v. áfiom volt, az újabb orvosi irodalom gyakran használja a laudanum elnevezést is. (5)
|
|
|
|
Ki gondolta volna, hogy a mák a pipacsfélék családjába tartozik?
A díszmák vagy díszpipacs a Papaver somniferum nálunk egynyári növény. Nyél nélküli, felfelé törő, ovális levelei gyakran fogazottak, fűrészeltek. Ragyogó fehér vagy vörös virágai az 1,2 méteres magasságot is elérik. A talaj kémhatására nem érzékeny, és a csapadék igénye is tág határok közé esik. Nedves, termékeny talajon fejlődik a legjobban, Eredendően fagytűrő, de fagyérzékeny változatai is ismertek. Egyes fajtái alkaloidban gazdagok (ópium). Az ópium az éretlen toktermésből nyerhető ki. A díszváltozatokban csak nyomokban található alkaloida. Ugyanakkor mindegyikük magja, amelyeket mákként ismerünk, gasztronómiai céllal felhasználhatók. A vetőmagboltok kínálatában - a gazdag színválasztékon túl - találhatunk egyszerű, féltelt és telt virágú változatokat. (2)
|
|
A díszmák nagyjából a közel keleti kultúrákhoz kapcsolható, mint pl Törökország. Ennek ellenére a legújabb régészeti tanulmányok és írásos feljegyzések arra utalnak, hogy a növény bárhonnan származhat. Valójában ma már feltűnik, hogy a faj honos dél-Franciaországtól Spanyolországon keresztül északnyugat-Afrikáig. Egy dél-Spanyolországi barlang-lakásban vallásos tárgyi leletként időszámításunk előtt 5500-ból származó épségben maradt díszmák- terméstokokat találtak.
Jóval később, a korai bronzkorban (i.e.3300) egy Svájci tó melletti lakóhelyen elrejtve mák magvakkal préselt kalácsot fedeztek fel, amely len (Linium), árpa (Hordeum) és egyszemű búza (Triticum monococcum), tönköly (triticum dicoccum) és fehérkenyér részeket tartalmazott. Nem egyértelmű a következtetés, vajon a mák félvad, vagy kultúrnövény volt-e akkoriban. (3)
|
|
Az ópium széles körben a Brit Kelet-Indiai Társaság tevékenysége következtében terjedt el. Az ópiumot a társaság stratégiai cikként kezelte, aminek az eredménye az "ópiumháború" lett, mivel a kínai császár betiltotta az ópium forgalmazását Kínában.
 |
A mákgubó (ópium) alkaloidjai:
(alkaloidok: növényekből nyerhető, összetett gyűrűs szerkezeteket tartalmazó, nitrogéntartalmú szerves vegyületek)
morfin 10-14%
noszkapin 4-8%
papaverin 0,5-1%
kodein 0,2-0,8%
thebain 0,2-0,5%
narcein 0,1-0,4% (4)
Az alkaloidokat kémiai eljárásokkal lehet a mákgubóból és az ópiumból kivonni.
|
 |
Egy fiatal német gyógyszerész, F. W. Sertürner 1805-ben az ópium vizes kivonatából izolált egy mind savban, mind lúgban oldódó szerves anyagot. Megállapította, hogy ez a vegyület felelős az ópium fájdalomcsillapító és altató hatásáért, és Morpheuszról, az álom görög istenéről morfinnak nevezte el. A morfin volt az alkaloidok első ismert képviselője. Hamarosan elkülönítették az ópium további fontos alkaloidjait: a narkotint, a kodeint, a tebaint és a papaverint is. A különböző eredetű ópiumminták összetétele meglehetősen eltérő, átlagosan 10-12 százalék morfint és 12-15 százalék egyéb alkaloidot tartalmaz.
A morfin és a többi mákalkaloid ópiumból való előállítására 1831-ben ipari eljárást dolgoztak ki, s ezzel a morfin a gyógyászatban gyakorlatilag kiszorította az ópiumot. Az ópium ugyan gyógyszeripari kiindulási anyag maradt, de nagy hátránya, hogy kábítószerként függőségre vezet.
|
|
Friedrich Wilhelm Adam Sertürner 1783 június 19.-én született Neuhausban, 1841 február 20.-án halt meg Hamelinben. Német gyógyszerész, 1805-ben morfint vont ki ópiumból. A felfedezett alkaloidát az álmok görög istenéről, Morpheusról morfinnak nevezte el. Ez az első alkaloida, amit növényből nyertek. Így tehát ő az első olyan személy, aki gyógynövényből aktív hatóanyagot tudott izolálni. Az elkövetkező években a morfin hatásait vizsgálta. Végül 1815 után használták a szert széles körben.
|
|
|
|
|
A morfin mai előállításának forradalmi szabadalmát egy fiatal magyar gyógyszerész, Kabay János dolgozta ki. Először az ún. "zöld" eljárást alkalmazta, majd, mivel ez nem bizonyult kellően gazdaságosnak, kidolgozta, hogyan lehet mákszalmából morfiumot előállítani. Az eljárásban a forradalmi szabadalom az volt, hogy nem kellett a morfin előállításához előbb ópiumot készíteni, így a morfin készítése az ellenőrizhetetlen ópium-termelést mindinkább visszaszorította.
Kabay János: 1896-1936; a Tiszavasvári Alkaloida Gyógyszergyár megalapítója; a morfin kivonás száraz-eljárásának kidolgozója. (6)
|
|
Források:
(1) http://www.weborvos.hu/egeszsegmagazin/mar_okorban_is_ismertek/71429/
(2) Garami Márta: http://www.kertpont.hu/uj/kertpont.php?menu=cikk&CId=502
(3) Arthur C. Gibson: Plants and Civilization: Opium poppy (Papaver somniferum)
http://www.botgard.ucla.edu/html/botanytextbooks/economicbotany/Papaver/index.html
(4) http://adsite.uw.hu/anyag24.htm
(5) http://mek.niif.hu/03400/03410/html/5884.html
(6) Hosztafy Sándor http://laosz.network.hu/blog/laosz_azsiai_orszag_klub_hirei/opium_es_morfin_laoszi_es_magyar_vonatkozasai
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Archívum
