A Honlap tartalmából
|
Orvostörténelem
Belefeledkeztem az ókori világba és különösen a papíruszok rejtelmeibe. Egy tévedés folytán, amely egy Lundy nevű ember nevéhez kötötte a babiloni ékírás megfejtését, izgalmas netes kutatómunkába kerültem, mely során nemcsak az derült ki, hogy szegény Lundynak abszolút semmi köze sincs sem az ékírásokhoz, sem a papíruszokhoz, hanem arra is fény derült, milyen értékes kincs maradt ránk az ókorból az Ebers-féle papírusztekercs formájában. Ez felöleli az ie. 1500-as évek Egyiptomának teljes gyógyító tudományát, míg a többi papírusz, amely ránk maradt, csupán egy-egy részt foglal magában, s az is jobbára csupán töredékek formájában maradt ránk. A babiloni ékírás megfejtésének alapjait egyébként Friedrich Grotefend rakta le, a három nyelven írt Behistun-felirat alapján kezdte el az ékírás megfejtését; 1802-ben publikálta eredményeit, ám mindössze néhány szó megfejtésére terjedt ki ez az írás. A későbbiekben Sir Henry Creswicke Rawlinson 1935-ben felkereste ezt a három nyelvű sziklafalat, és 11 év munkáját követően a teljes feliratmegfejtését közzétette.
|
Az orvostörténeti részben nagy gyógyítók arcképcsarnoka is helyet kapott,
Kattints arra a képre, amelyiket nagyobb méretben szeretnél megnézni!
|